Gyűlölöm az igazságtalanságot. Oké, tudom, ilyen az élet, de akkor is. Történt, hogy tegnap elmentem pótZH-t írni (nem tudtam elmenni az "eredeti"-re, de ez most mindegy). Elöljáróban: a jegy feltételeként ez a ZH, egy másik ZH (amit másik tanárnál is kellett…

Csudálatos helyen lakom, már meséltem néhányszor, milyen fantasztikus, okos, intelligens emberek (?) laknak itt a házban. (És azt még nem is meséltem, mikor a múlt héten kinyitottam a számlákat. Az is csuda vicces volt ám!) Tegnap délután fél ötkor elmentem itthonról, majd negyed…

(*klasszikus)Nnnna, mintegy két órája is megvan, hogy van már internetem, mert reggel óta inter-nyet. A vasárnapi T-iaskó óta (na jó, oké, az csak rátett egy lapáttal - igaz, jóóóóó nagy lapáttal) hajlamos vagyok nem annyira lelkesen viszonyulni a Té irányában.Tehát…

Hát, most megállt az eszem. Pedig már azt hittem, eljutottam oda, hogy nem csodálkozom semmin és senkin, hogy nem lepődöm meg, hogy az emberi faj egyes példányai mennyira pofátlan, mocskos kis sunyiládák bírnak lenni. Ma is kiderült, hogy tévedtem - hol vagyok én még…

(inkább itt dühöngöm ki magam...)Történt pedig eme még éppen tartó év tavaszán, hogy a társasházi közgyűlésen megszavazták: ezentúl tilos a lépcsőházban dohányozni. Fantasztikus dolog a civilizált Európában élni, mi? :)) A közös képviselő a tény mindenki számára…

Brutális, kegyetlen vagyok ma (is)... Reggel azzal indítottam, hogy újfent le kellett gyalulnom a tűzrókát, mert újfent nem akart indulni, csak szellemként vetette be magát a taszkmenedzser kiismerhetetlen bugyrainak mélyébe. Két napja volt a legutóbbi gyalulás, most már kicsit kezdem…

És csak kicsit érzem kevésbé úgy, hogy most legszívesebben kinyitnám az ablakot, beleüvöltenék a világba. Soha nem értettem, hogy hogyan jutnak el egymást valaha a leggyengédebben szerető emberek olyan mélyre, amilyenre időnként el tudnak jutni. Valahogy mindig az volt a…

Most pont egy éve volt, egy hétfői napon, hogy a gyerekkel elszaladtunk a piacra. A lakást, ahogy mindig, bezártuk, persze, amennyire lehetett akkor (ez persze egy másik, külön történet...). Gyorsan végeztünk, kb. negyven perc, és vissza is értünk. A tárva-nyitva álló ajtóhoz, a…