Winds of change
Egyik szemem így, a másik meg úgy.
Tart még a tegnapi szar frenetikus hangulatom, ami ma meg lett még koronázva egy kicsit azzal, hogy egyeseket nem becsülök meg kellőképpen, pedig de megérdemelnék. Én pedig azt gondolom, hogy ezt akár neki is mondhatnám, no és hogy igazán ideje lenne tükörbe tekingetni néha - és most akkor szégyellem magam, amiért ilyen piszok vagyok, meg azért is, mert... na mindegy, ezt most inkább mégsem itt fejtem ki. Igyekszem magam tartani, pozitívakat gondolni, és mindenkinek köszönöm, aki szokott ebben segíteni (hú, ez de nyálas, de akkor is :D).
Másrészt viszont nagyon örül a lelkem, hogy megvolt, aminek meg kellett lennie, nem is hittem, hogy tényleg meg fog történni :))) Az ass-kicking márminthogy, ha valaki nem értené. Azért persze majd hiszem a sok komoly változást, ha látom, no meg természetesen remélem azt is, hogy meg is hagyják a helyén a Gyümölcsöt, ha már eljutott oda :)
És akkor jöjjön egy ide passzoló zene is:
