Nemigazság
Költői mélázás csak persze, válasz nincs rá, csak mélázom. Miért van az, hogy az emberre olyanok kattannak rá, akikre nem vágyik, és akire meg esetleg igen, az meg nem? Oké, tudom, megígértem, lesz.rom, és nem nyünnyögök, úgyhogy vegyük úgy, hogy két matekpélda közben filozofálok :)
(most, hogy ilyen szépen átcsináltam a válaszidézlentre meg a linkek betűtípusát, és nem az a randa vastag aláhúzott fekete már :))
Szóval nem értem én ezt. Az utóbbi két napban a villamoson csücsülve, mikor mentem mazsolázni (hihi), meg amikor kedves barátnőmtől tartottam éjnek idején busszal hazafelé (no ez külön történet :D), akadt egy ellenkező nemű egyed, aki jól megnézett magának, és kedvesen mosolygott rám - számomra érthetetlen módon, mert nem vagyok szerintem formában :D. Ezzel a mosolygós-kedvesen nézéssel csak az a baj, hogy rám ilyenkor vigyorgörcs szokott törni (pedig elmúltam már 17. egy kicsivel...), ami elég idétlen, lássuk be, úgyhogy inkább nem is nézek hasonló esetekben a delikvens felé. Aztán itt van az, akit említettem, és aki ír nekem érdekes hangvételű leveleket, pedig esküszöm, hogy semmi bátorítást nem kapott részemről. Aki meg szerintem talán valamicskét kapott, az meg nem csinál (szinte) semmit. Méghogy a nőket nem lehet érteni, pff. És amúgy meg lúzer vagyok, mert nem is rossz a felhozatal, és hót sicher, hogy pont azt nézem ki, aki meg engem nem :D na sebaj, mélázás vége. (és most akkor azon is mélázhatnék, hogy vannak-e egyesek olyan galádok, hogy cookie-letiltva néha benéznem ide. de csak nem. bár mindegy, végülis :))
Tegnap tehát elmentem egy kedves barátnőmhöz, aki nem itthon él, úgyhogy nem adódik csak úgy akármikor alkalom találkozni. Ott volt még egy barátnője, meg a nővére is. Hmm, mit mondjak, a szénné röhögtük magunkat (én legalábbis) elég jól kifejezi az este hangulatát. Meg az is árulkodó, hogy fél kettőkor eszméltem fel, hogy nekem bizony marhára el kéne indulnom hazafelé a nagy pesti éjszakában, hogy valamikor épeszű időben haza is érjek. Így hát interneten gyorsan kinéztük, hogy mikor indul a nekem megfelelő busz onnantájtról. Elvileg volt a kb tíz perces útra mintegy hét percem - és ugye ismerjük a békávét, hogy az éjszakai busz nem mindenhol várja meg a menetrend szerinti indulási időt. Odaértem négy perc alatt - mínusz tíz fokban szerintem szép teljesítmény. És az orrom előtt ment el az éjszakai busz. Valamelyik. Mert nyilván véletlenül se akkor suhant el, amikor a táblázat szerint arra jönnie kellett volna. No, puffogás, durrogás, buszmegállóba csattogás: és megállapítottam, hogy a vandálok már megint leszedték az egyik busz menetrendjét - nyilván, merthogy nem volt ott. És hogy lehet, hogy mégse a 973-as ment el, hanem a hetes, késve. Némi hümmögés után gyanús lett, hogy lehet, hogy a 73-as mégse arról közelíti meg a Hungária-Thököly sarkot, mert feltűnt, hogy egy busz bizony ott áll a(z újabban) Zugló vasútállomás megállóhelyen, ami egy megállónyira - a metsző hidegben leküzdhetetlennek tűnő távolságnyira volt tőlem. És akkor méláztam el, hogy jé, hát nem is az volt a fantasztikus honlapon a megálló neve, ahol állok, mint aminek lennie kéne. Nnna, akkor elkezdtem kicsit tempósan sétálni, gondolván, úgyse érek oda, meg lehet, hogy nem is az én buszom az, majd miután csodálatos módon csak nem akart elindulni, az utolsó mintegy kétszáz métert (szégyen ugyan, de hasznos) futva tettem meg, és hipp-hopp, fenn is voltam a jó meleg buszon :) Komolyan, pozitívan csalódtam a békávéban, hogy megvárt a sofőr, mert ezután kb azonnal indult is. Mindenesetre a tanulság az, hogy még mindig szoknom kell a békávé legújabb átszervezési hullámát - persze lehet, hogy csak nem járok elég gyakran arrafelé éjszaka :) Ezen kívül az Astoriánál leszállt a sofőr, és míg a szokásos ácsorgás volt, rágyújtott. Lent,a járdán, kint, a mínusz tíz fokban, nem bent a meleg sofőrfülkében, beeregetve a füstöt az utastérbe. Pozitív élmény volt ez a buszvezetőkkel kapcsolatban, és full respect, hogy szépen, magyarul mondjam :) És még el se aludtam a buszon, szóval magamon is pozitív irányban lepődtem meg (sajnos volt már rá precedens - nem olyan király dolog éjszaka három megállónyit gyalogolni visszafelé nyáron se, hát még ilyenkor...).
Egyébként odafelé buszozás közben mindenféle emlékek jutottak eszembe az érintett helyszínekkel kapcsolatban, és ehhez kapcsolódva jön akkor még egy zene, amit kaptam volt, és amit szerencsére másfél éve még nem ismertem, különben biztos, hogy erre bőgtem volna (és nem a blájenedemsz koncerten kedvenc frissdoktornőnkkel :)). Ami persze utólag igen nagy butaság, nem is értem akkor magamat néha :D
Hmm, ez kissé zavaros lett talán, de sebaj. Ismertek :)
