Gyorsan akkor még egyet, hogy ha már kiírtam egy részét magamból annak, ami van belül (bár nem vagyok én ebben jó, szégyen-gyalázat...), akkor egy más részét is. Tegnap este egyik ismerőst kicsit felvidítottam (legalábbis ezt állította), mire azt találta írni nekem, hogy…

És csak kicsit érzem kevésbé úgy, hogy most legszívesebben kinyitnám az ablakot, beleüvöltenék a világba. Soha nem értettem, hogy hogyan jutnak el egymást valaha a leggyengédebben szerető emberek olyan mélyre, amilyenre időnként el tudnak jutni. Valahogy mindig az volt a…

Most pont egy éve volt, egy hétfői napon, hogy a gyerekkel elszaladtunk a piacra. A lakást, ahogy mindig, bezártuk, persze, amennyire lehetett akkor (ez persze egy másik, külön történet...). Gyorsan végeztünk, kb. negyven perc, és vissza is értünk. A tárva-nyitva álló ajtóhoz, a…

Tegnap este egy cimborikus társasággal elmentünk kitapastalni, milyen egy spanyol falatka-bár. Ilyen fekete paták fogadják a belépőt (ez azok számára, akik még nem láttak ilyet, kissé talán bizarr lehet, de nekem ezek a jamón serranok már anno madridi útjaim során is nagyon…